145 éves a Medve-tó

Erdély hét csodájának egyikeként tartják számon, tavaly nyáron a világrekordokat tömörítő és csoportosító legnagyobb szervezet, a World Academy Record a világ legnagyobb heliotermikus tavaként ismerte el. Az elsősorban a Medve-tóra épülő szovátai turizmus fellendítése érdekében végzett munkája elismeréseként tavaly a város - a legteljesebb turisztikai célpont kategória nyerteseként - Romániai Balneoturisztikai Patronátus kitüntetését is átvehette.  A Medve-tó azért is különleges, mert egyedülálló módon, kialakulásának kezdetét napra pontosan ismerjük: 1875. május 27-e. Ezt a dátumot Dr. Lengyel Béla által, közjegyzői hivatalban felvett jegyzőkönyve alapján határozták meg, melyet 1898-ban ismertetett Budapesten. A jegyzőkönyvet 1897. október 30.-án írták, amely két sóőr és egy szovátai lakos tanúvallomását tartalmazza.

„A helyszínelés itt Szovátán 1873-1874-ben folyt le, s ezután egy évvel, tehát 1875 év nyarán – jól emlékszem éppen Úrnapja délelőttje volt – néhai Simon András sóőr társammal a mostani Illyés tó fenekén lévő réten szénát gyűjtöttünk. Délelőtt 11 órakor a hirtelen gyülemlett felhőkből borzalmas égi háború mellett nagy záporeső keletkezett, a Cseresznyéshegy felől jövő két patak rohamosan felnőtt s magával sodorta az általunk boglyákba gyűjtött szénát, s levitte a Zoltán hegy alá. A hatalmas felhőszakadás után tapasztaltuk, hogy a víz nem folyt le, hanem terjedelmes tóvá gyűlt össze. Merem állítani, hogy a víz azután soha többé nem folyt le, hanem terjedve, szaporodva mostani tömegét nyerte.” – tudjuk a tó keletkezését vizsgáló bizottság jegyzőkönyveiből.

Az 1875-1881 között kialakult Medve-tó viszonylag hosszú ideig kihasználatlanul várt befektetőre. Sófalvi Illyés Lajos az 1800-as évek végén felismerte, hogy Szováta jövője a Medve-tóban van. 1894-ben tette meg az első lépéseket a Medve-tó körüli fürdő létrehozásához, megszerezve a tó kizárólagos használati jogát saját maga és családja számára. 1901-ben alapította meg hivatalosan Felső Szováta-fürdőt, a következő évben a református egyháztól megvásárolta az Alsó-fürdőt is. A szovátai fürdők egy kézbe kerülésével új lehetőségek nyíltak a település fejlődésében. Ettől kezdve nevezték hivatalosan is Gérának az alsó fürdőt, míg a gyönyörű, sósziklákkal „díszített” környezetben fekvő felső részt Szovátafürdőnek, Fürdőtelepnek vagy Telepnek nevezték.

A tó 502 méteres tengerszint feletti magasságban található, felülete meghaladja a négy hektárt. Legmélyebb pontja 18.9 méteres. A tó mélyebb sósabb rétegeiben magasabb a víz hőmérséklete, mint a felszíni, kevésbé sós rétegekben. A tó mély rétegeiben a keletkezés után 70 Celsius fokos hőmérsékletet is mértek. A fürdőzők azonban felkavarják a tó vizét, így a heliotermikus hatás ma már kevésbé hangsúlyos.

A Medve-tó „születésnapját” évente nagyszabású rendezvénnyel ünnepli a város, a Medve-tó Napok immár városnapokká nőtte ki magát. A járványhelyzetre való tekintettel azonban idén nem tartották meg a rendezvényt, de azért Szováta gyöngyét, ékességét, felbecsülhetetlen értékét minden helyi és Erdélyért rajongó magyar szívében ünnepli.