A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Mobiltelefonon is tájékozódhatunk arról, hogy hova érdemes elmenni, mit érdemes megnézni a sós vizű Medve-tóról híres Szovátán. A Visit Sovata okostelefon-alkalmazás segítségével ugyanakkor otthonról is bebarangolhatjuk e csodálatos üdülőtelepülésünket.

A Visit Sovata okostelefon-alkalmazás segítségével kiválaszthatjuk, hogy rövid vagy hosszútávú sétát szeretnénk tenni Szovátán és környékén. Az ajánlatok között szerepel a Medve-tavat és a különböző sós vizű tavakat összekötő sétány körbejárása, de hosszabb túrák is. El lehet menni pontos térkép segítségével például a 18 kilométerre levő Nagymező-havasra, de a Görgényi-havasok fő gerincére is, ami a fürdővárostól 36 kilométerre található. Az applikációban nemcsak szovátai sétákat, túrákat ajánlanak, hanem a környező települések, környék természeti szépségeit is népszerűsítik. Aki kerékpárral szeretné végigjárni a Só-útját, az is pontos térképet kap az applikáción. A legnépszerűbb szálláshelyet, vendéglőket és szórakozóhelyeket is végig lehet nézni a Visit Sovata alkalmazásban, de ha szovátai pénzváltót, gyógyszertárt keresünk, ebben is útba igazítást kaphatunk. Van egy események menüpont is, ide töltik fel a időszerű  rendezvényeket. Az alkalmazás révén megtudhatjuk, hogy lehet csónakázni a Tivoli tavon, de a közelben kalandpark is van és a sétahintózásról is tájékoztat az applikáció. A közelben levő érdességek címszó alatt népszerűsíti az applikáció a kibédi falumúzeumot, az erdőszentgyörgyi  Rhédey-kastélyt, a Kőrispataki Szalmakalap-múzeumot  és a Mikházán levő ferences kolostort is.

Töltsd le a Visit Sovata alkalmazást és tudj meg többet Szovátáról:
Google Play --> https://ggle.io/4BVv
Apple App Store --> https://bityl.co/7xRm

Kiemelt kép: Visit Sovata

Szováta nyerte a “Legjobban Igazgatott Turisztikai Célpont” (Best Management Destination Organization) díjat, amelynek átadására december 12-én, a Brassópojánán megrendezett Termalia Awards 2021 Díjátadó Gálán került sor.

A Termalia üzleti felület és a Romániai Fürdővárosok Szövetsége által szervezett, valamint a Gyógyfürdők Világszervezete védnöksége alatt álló rendezvényen olyan fürdővárosok, szállodák, wellness központok, befektetők és klinikák részesültek elismerésben, akik a gyógyturizmus fejlődésében érdekeltek.

Az esemény kapcsán a Pro TV is beszámolt a szovátai gyógy- és welness turizmus fejlődéséről.

A riportban elhangzottak szerint a külföldi befektetők meglátták a térségben rejlő lehetőségeket, így szováta újra fekerült a turisztikai célpontok tértképére.

Három régi szállodát egy brit üzletember vásárolt meg, több tízmillió eurót befektetve újította fel azokat.

Csiki István, Szovátai Turisztikai Információs Központ : „A legtöbb szálloda 1970-ben épült. Tavaly például egy 135 szobás szállodát újítottak fel. Nagyon sok turistát vonz.\"

Az úgynevezett \"ikervillákat\" egy magyar üzletember vásárolta meg. Az épületek már romokban álltak, de tízmillió euróval a befektető négycsillagos komplexumot varázsolt belőlük modern gyógyfürdővel és kezelőközponttal. Mindezt úgy, hogy megőrizte a hely jellegzetes osztrák-magyar építészeti stílusát.

A román befektetők is látnak lehetőséget a fürdőhelyben. Például egy 53 szobás butikhotel egy helyi üzletemberé.

Dobriță Ildiko, szállodavezető a tévének úgy nyilatkozott: \"Szovátát a legjobban szervezett turisztikai desztinációnak titulálták, ez a helyi hatóságok tevékenységének is köszönhető, akik európai pénzeket is behoztak, valamint mindazok szoros együttműködésének, akik a turizmus területén végzik tevékenységüket\".

Az üdülőhely arculatváltása 2003-ban kezdődött, ennek eredménye a térségbe érkező turisták számának növekedése. Szováta az új gyógyfürdők mellett hét sós vizű taváról is ismert, amelyek télen is 20 fokosak, és gyógyászati ​​tulajdonságaikról ismertek.

Az üdülőhelyen több mint 150 szálláshely található, amelyek 5000 turistát tudnak fogadni. Az árak 200 lejtől kezdődnek, és elérik a 700-at éjszakánként reggelivel és a fürdőszolgáltatásokkal.

A Szováta városért létrehozott Pro Urbis Alapítvány emlékművet avatott, illetve ünnepi megemlékezést szervezett az ’56-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából, a Templom utca és a Hársfa utca találkozásánál kialakított téren.

Az eseményen elsőként Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere, a Pro Urbis Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Tóth László főkonzult, Kelemen Imre, egykori 56-os szabadságharcost, a környező települések polgármestereit, lelkészeket. „Ma, akik itt vannak, mind jól tudják, mi történt ’56. októberében Magyarországon és Erdélyben, sőt vannak, akik átélték és megtapasztalták, akárcsak az azt követő eseményeket, a megtorlást” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy fontos beszélni az egykori eseményekről, emlékezni a múltra, emlékművet állítani, hogy a következő nemzedék is tudjon emlékezni. Ahhoz, hogy Szovátán emlékművet avathassanak 32 évnek kellett eltelnie az 1989-es forradalom után, – hangsúlyozta Fülöp László Zsolt, aki felsorolta annak a nyolc szovátai forradalmárnak a nevét, akik közül a jelen levő Kelemen Imrét 10 év szabadságvesztésre ítélték, a többieket is 8, 6, 4 évekre. Az emlékműállításért többek közt Bocskai Vince és Sántha Csaba szobrászoknak mondott köszönetet a polgármester, illetve mindazoknak, akik anyagilag és tettekkel támogatták, segítettek, hogy megvalósuljon a rég dédelgetett álom.

Tóth László főkonzul Magyarország kormánya nevében köszöntött mindenkit, kiemelten Kelemen Imrét, az utolsó szovátai szabadságharcost, aki 65 évvel ezelőtt kész volt harcolni a magyar szabadságért. Ahol a hősök emlékét ápolják és tisztelik, ott bizakodva néznek a jövőbe. A forradalom sok mindenre megtanít, arra is, hogy a legsötétebb és legreménytelenebb időkben is érdemes küzdeni – fogalmazott a főkonzul, azt is hozzátéve, hogy az 56-os forradalom üzenete, hogy a hazáért és a szabadságért képes a nemzet összefogni. „Magyarország és a magyarság túlélte a diktatúrákat, a magyar nemzet, a beékelt határok ellenére is egységesebb, mint valaha” – hangsúlyozta Tóth László.

Kelemen Imre az utolsó azok közül a szovátai szabadságharcosok közül, akik megszenvedték a megtorlásokat, úgy fogalmazott, hogy soha életében nem hitte volna, hogy valaha is ott fog állni a téren, az 56-os hősök tiszteletére állított emlékmű előtt. Az emlékmű két szovátai szobrászművész Bocskai Vince és Sántha Csaba alkotása. Ahogy érdeklődésünkre Bocskai elmondta, a koncepció tőle származik, annak kiöntését Sántha Csaba vállalta. Nevek nincsenek rajta, mert a képzőművészeti alkotás valamennyi áldozatnak emléket állít, azoknak is, akik bár nem kerültek börtönbe, de részt vettek a forradalomban. Az emlékműavatás és megemlékezés egyházi áldással és koszorúzással ért véget – írja a Székelyhon.

Fotó: facebook.com/Pro-Urbis-Szovata

Eredeti formájában épül vissza Bernády György egykori szovátai nyaralója, az egykori Bernády villa hasonmása, amelyet az eredeti épület helyén, az eredetinek megfelelően, annak díszeit felhasználva építenek újjá.

Napjainkban már javában tart az építkezés, a villa már az eredeti formában áll. Mielőtt végleg elbontották volna, az épület díszeit leszerelték, konzerválták, hogy majd a munkálatok végeztével visszahelyezhessék ugyanúgy, ahogy azok korábban is díszítették a nyaralót. A kapubejáratot, a székelykaput és a fedett pihenőt néhány évvel ezelőtt felújították, a hiányzó deszkákat kicserélték, a zárakat megjavították, a faragványokat, a faragott írást a rárakódott piszoktól megtakarították.

Fotó: Magyar Jelenlét

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A 2020-as helyhatósági választásokat követően első alkalommal találkoztak a székelyföldi városok magyar polgármesterei, január 21-én, pénteken. A találkozó házigazdája ezúttal Szováta város polgármestere, Fülöp László Zsolt volt. A találkozót tizenöt székelyföldi magyar város polgármestere tisztelte meg jelenlétével, így a szovátai házigazdán kívül jelen volt Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely Marosvásárhely, Erdőszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Kovászna, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Tusnádfürdő, Borszék, valamint Barót elöljárója is. A rendszeresen zajló találkozó célja lehetőséget teremteni az együtt gondolkodásra, illetve az egyes településeken fennálló problémák közösen történő megoldására, politikai nézetektől és pártszínezettől függetlenül.

Az idei év első találkozója több szempontból is rendhagyónak bizonyult. Egyrészt az előző alkalmakhoz viszonyítva nőtt a jelenlévők száma a 2020-as helyhatósági választások eredményének köszönhetően. Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármesterének jelenlétével tizenötre nőtt a székelyföldi városok magyar polgármestereinek száma. Másrészt a szeptemberi választásokon néhány településen változott a polgármesterek személye, így a találkozó egyúttal ismerkedési, kapcsolatteremtési lehetőséget is nyújtott számukra.

A mostani találkozón az óvintézkedések okozta nehézségekre, akadályokra keresték közösen a megoldásokat a polgármesterek, de szó esett jövőképről, turizmusfejlesztésről és projektekről is.  

A meghívottak köszöntését a szovátai Sírülők Néptáncegyüttes rövid előadása tette ünnepélyessé, majd Fülöp László Zsolt tartott rövid előadást a koronavírus önkormányzatokra gyakorolt hatásáról. Ezt követően Szőcs Levente, a Visit Maros igazgatója tartott előadást Székelyföldi turizmus számokban címmel.

Fotó: Szováta Polgármesteri Hivatala 

Előbb a virágárusok vették birtokukba, majd az élelmiszerpiac is az új piacra költözött. Az új napi piac nemcsak világosabb és impozánsabb a réginél, de tágasabb, az árusok és a vásárlók számára is kényelmesebb, továbbá autóval is könnyen megközelíthető.

Az ünnepélyes megnyitón, melyet a Sirülők Néptáncegyüttes performansza tett különlegessé, Fülöp László Zsolt polgármester emlékeztette a helyieket, hogy a „dollárpiacként” emlegetett kicsi piac évtizedekig szolgáltatta a város lakói számára a napi élelmet a Küküllő és Nyárád vidékének termelői révén. A kétezres évek elején a városvezetés lefedte a piacot, és kibővítette, a „köztér kárára és az emberek javára”, ez szolgált élelmiszerpiacként a mai napig. Szovátán igen nagy igény mutatkozik rá, egyrészt az élelmiszerszükséglet miatt, másrészt itt találkoznak, beszélgetnek az emberek. Meg is fogalmazódott egy új, nagyopbb piac építésének ötlete, amely számára a városvezetés az eddigitől alig két-háromszáz méterre találta meg a megfelelő helyet, a volt „gazdasági udvart”, az egykori bikaistálló helyét, a későbbi tűzoltóállomást, amely a lakótelepekhez is közel van, és a közlekedés szempoltjából is megfelelő az elhelyezkedése.

A népies elemeket és erdélyi értékeket tükröző új piac megtervezését a magyarországi Formaterv cégre bízták, a terveket a csíkszeredai Gál Szabolcs honosította, az építkezést a helyi Sovilux (Káli Levente és Siklódi László) valósította meg az idén.

 A hangulatos, parkolóhelyekkel ellátott piac bejáratához az önkormányzat székely kaput állított fel nemrég, amelyet a szovátai ifj. Szász Mózes és Márton Á. Levente készített. Ez a Dobos Sándor által 1943-ban készített kapu mása, amelyet a mai lakók csak fényképről ismertek, de most újra ott díszeleg, néhány méterre az eredeti helyétől.

Fotó: Szováta Város Önkormányzata facebook oldala

Erdély hét csodájának egyikeként tartják számon, tavaly nyáron a világrekordokat tömörítő és csoportosító legnagyobb szervezet, a World Academy Record a világ legnagyobb heliotermikus tavaként ismerte el. Az elsősorban a Medve-tóra épülő szovátai turizmus fellendítése érdekében végzett munkája elismeréseként tavaly a város - a legteljesebb turisztikai célpont kategória nyerteseként - Romániai Balneoturisztikai Patronátus kitüntetését is átvehette.  A Medve-tó azért is különleges, mert egyedülálló módon, kialakulásának kezdetét napra pontosan ismerjük: 1875. május 27-e. Ezt a dátumot Dr. Lengyel Béla által, közjegyzői hivatalban felvett jegyzőkönyve alapján határozták meg, melyet 1898-ban ismertetett Budapesten. A jegyzőkönyvet 1897. október 30.-án írták, amely két sóőr és egy szovátai lakos tanúvallomását tartalmazza.

„A helyszínelés itt Szovátán 1873-1874-ben folyt le, s ezután egy évvel, tehát 1875 év nyarán – jól emlékszem éppen Úrnapja délelőttje volt – néhai Simon András sóőr társammal a mostani Illyés tó fenekén lévő réten szénát gyűjtöttünk. Délelőtt 11 órakor a hirtelen gyülemlett felhőkből borzalmas égi háború mellett nagy záporeső keletkezett, a Cseresznyéshegy felől jövő két patak rohamosan felnőtt s magával sodorta az általunk boglyákba gyűjtött szénát, s levitte a Zoltán hegy alá. A hatalmas felhőszakadás után tapasztaltuk, hogy a víz nem folyt le, hanem terjedelmes tóvá gyűlt össze. Merem állítani, hogy a víz azután soha többé nem folyt le, hanem terjedve, szaporodva mostani tömegét nyerte.” – tudjuk a tó keletkezését vizsgáló bizottság jegyzőkönyveiből.

Az 1875-1881 között kialakult Medve-tó viszonylag hosszú ideig kihasználatlanul várt befektetőre. Sófalvi Illyés Lajos az 1800-as évek végén felismerte, hogy Szováta jövője a Medve-tóban van. 1894-ben tette meg az első lépéseket a Medve-tó körüli fürdő létrehozásához, megszerezve a tó kizárólagos használati jogát saját maga és családja számára. 1901-ben alapította meg hivatalosan Felső Szováta-fürdőt, a következő évben a református egyháztól megvásárolta az Alsó-fürdőt is. A szovátai fürdők egy kézbe kerülésével új lehetőségek nyíltak a település fejlődésében. Ettől kezdve nevezték hivatalosan is Gérának az alsó fürdőt, míg a gyönyörű, sósziklákkal „díszített” környezetben fekvő felső részt Szovátafürdőnek, Fürdőtelepnek vagy Telepnek nevezték.

A tó 502 méteres tengerszint feletti magasságban található, felülete meghaladja a négy hektárt. Legmélyebb pontja 18.9 méteres. A tó mélyebb sósabb rétegeiben magasabb a víz hőmérséklete, mint a felszíni, kevésbé sós rétegekben. A tó mély rétegeiben a keletkezés után 70 Celsius fokos hőmérsékletet is mértek. A fürdőzők azonban felkavarják a tó vizét, így a heliotermikus hatás ma már kevésbé hangsúlyos.

A Medve-tó „születésnapját” évente nagyszabású rendezvénnyel ünnepli a város, a Medve-tó Napok immár városnapokká nőtte ki magát. A járványhelyzetre való tekintettel azonban idén nem tartották meg a rendezvényt, de azért Szováta gyöngyét, ékességét, felbecsülhetetlen értékét minden helyi és Erdélyért rajongó magyar szívében ünnepli.