Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Szovátán találkoztak a székelyföldi városok magyar polgármesterei

A 2020-as helyhatósági választásokat követően első alkalommal találkoztak a székelyföldi városok magyar polgármesterei, január 21-én, pénteken. A találkozó házigazdája ezúttal Szováta város polgármestere, Fülöp László Zsolt volt. A találkozót tizenöt székelyföldi magyar város polgármestere tisztelte meg jelenlétével, így a szovátai házigazdán kívül jelen volt Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely Marosvásárhely, Erdőszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Kovászna, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Tusnádfürdő, Borszék, valamint Barót elöljárója is. A rendszeresen zajló találkozó célja lehetőséget teremteni az együtt gondolkodásra, illetve az egyes településeken fennálló problémák közösen történő megoldására, politikai nézetektől és pártszínezettől függetlenül.

Az idei év első találkozója több szempontból is rendhagyónak bizonyult. Egyrészt az előző alkalmakhoz viszonyítva nőtt a jelenlévők száma a 2020-as helyhatósági választások eredményének köszönhetően. Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármesterének jelenlétével tizenötre nőtt a székelyföldi városok magyar polgármestereinek száma. Másrészt a szeptemberi választásokon néhány településen változott a polgármesterek személye, így a találkozó egyúttal ismerkedési, kapcsolatteremtési lehetőséget is nyújtott számukra.

A mostani találkozón az óvintézkedések okozta nehézségekre, akadályokra keresték közösen a megoldásokat a polgármesterek, de szó esett jövőképről, turizmusfejlesztésről és projektekről is.  

A meghívottak köszöntését a szovátai Sírülők Néptáncegyüttes rövid előadása tette ünnepélyessé, majd Fülöp László Zsolt tartott rövid előadást a koronavírus önkormányzatokra gyakorolt hatásáról. Ezt követően Szőcs Levente, a Visit Maros igazgatója tartott előadást Székelyföldi turizmus számokban címmel.

 

Fotó: Szováta Polgármesteri Hivatala 

Székely kapuval és parkolóval ellátott új piacra járhatnak mostantól a helyiek és a turisták

Előbb a virágárusok vették birtokukba, majd az élelmiszerpiac is az új piacra költözött. Az új napi piac nemcsak világosabb és impozánsabb a réginél, de tágasabb, az árusok és a vásárlók számára is kényelmesebb, továbbá autóval is könnyen megközelíthető.

Az ünnepélyes megnyitón, melyet a Sirülők Néptáncegyüttes performansza tett különlegessé, Fülöp László Zsolt polgármester emlékeztette a helyieket, hogy a „dollárpiacként” emlegetett kicsi piac évtizedekig szolgáltatta a város lakói számára a napi élelmet a Küküllő és Nyárád vidékének termelői révén. A kétezres évek elején a városvezetés lefedte a piacot, és kibővítette, a „köztér kárára és az emberek javára”, ez szolgált élelmiszerpiacként a mai napig. Szovátán igen nagy igény mutatkozik rá, egyrészt az élelmiszerszükséglet miatt, másrészt itt találkoznak, beszélgetnek az emberek. Meg is fogalmazódott egy új, nagyopbb piac építésének ötlete, amely számára a városvezetés az eddigitől alig két-háromszáz méterre találta meg a megfelelő helyet, a volt „gazdasági udvart”, az egykori bikaistálló helyét, a későbbi tűzoltóállomást, amely a lakótelepekhez is közel van, és a közlekedés szempoltjából is megfelelő az elhelyezkedése.

A népies elemeket és erdélyi értékeket tükröző új piac megtervezését a magyarországi Formaterv cégre bízták, a terveket a csíkszeredai Gál Szabolcs honosította, az építkezést a helyi Sovilux (Káli Levente és Siklódi László) valósította meg az idén.

 A hangulatos, parkolóhelyekkel ellátott piac bejáratához az önkormányzat székely kaput állított fel nemrég, amelyet a szovátai ifj. Szász Mózes és Márton Á. Levente készített. Ez a Dobos Sándor által 1943-ban készített kapu mása, amelyet a mai lakók csak fényképről ismertek, de most újra ott díszeleg, néhány méterre az eredeti helyétől.

Fotó: Szováta Város Önkormányzata facebook oldala

145 éves a Medve-tó

Erdély hét csodájának egyikeként tartják számon, tavaly nyáron a világrekordokat tömörítő és csoportosító legnagyobb szervezet, a World Academy Record a világ legnagyobb heliotermikus tavaként ismerte el. Az elsősorban a Medve-tóra épülő szovátai turizmus fellendítése érdekében végzett munkája elismeréseként tavaly a város - a legteljesebb turisztikai célpont kategória nyerteseként - Romániai Balneoturisztikai Patronátus kitüntetését is átvehette.  A Medve-tó azért is különleges, mert egyedülálló módon, kialakulásának kezdetét napra pontosan ismerjük: 1875. május 27-e. Ezt a dátumot Dr. Lengyel Béla által, közjegyzői hivatalban felvett jegyzőkönyve alapján határozták meg, melyet 1898-ban ismertetett Budapesten. A jegyzőkönyvet 1897. október 30.-án írták, amely két sóőr és egy szovátai lakos tanúvallomását tartalmazza.

„A helyszínelés itt Szovátán 1873-1874-ben folyt le, s ezután egy évvel, tehát 1875 év nyarán – jól emlékszem éppen Úrnapja délelőttje volt – néhai Simon András sóőr társammal a mostani Illyés tó fenekén lévő réten szénát gyűjtöttünk. Délelőtt 11 órakor a hirtelen gyülemlett felhőkből borzalmas égi háború mellett nagy záporeső keletkezett, a Cseresznyéshegy felől jövő két patak rohamosan felnőtt s magával sodorta az általunk boglyákba gyűjtött szénát, s levitte a Zoltán hegy alá. A hatalmas felhőszakadás után tapasztaltuk, hogy a víz nem folyt le, hanem terjedelmes tóvá gyűlt össze. Merem állítani, hogy a víz azután soha többé nem folyt le, hanem terjedve, szaporodva mostani tömegét nyerte.” – tudjuk a tó keletkezését vizsgáló bizottság jegyzőkönyveiből.

Az 1875-1881 között kialakult Medve-tó viszonylag hosszú ideig kihasználatlanul várt befektetőre. Sófalvi Illyés Lajos az 1800-as évek végén felismerte, hogy Szováta jövője a Medve-tóban van. 1894-ben tette meg az első lépéseket a Medve-tó körüli fürdő létrehozásához, megszerezve a tó kizárólagos használati jogát saját maga és családja számára. 1901-ben alapította meg hivatalosan Felső Szováta-fürdőt, a következő évben a református egyháztól megvásárolta az Alsó-fürdőt is. A szovátai fürdők egy kézbe kerülésével új lehetőségek nyíltak a település fejlődésében. Ettől kezdve nevezték hivatalosan is Gérának az alsó fürdőt, míg a gyönyörű, sósziklákkal „díszített” környezetben fekvő felső részt Szovátafürdőnek, Fürdőtelepnek vagy Telepnek nevezték.

A tó 502 méteres tengerszint feletti magasságban található, felülete meghaladja a négy hektárt. Legmélyebb pontja 18.9 méteres. A tó mélyebb sósabb rétegeiben magasabb a víz hőmérséklete, mint a felszíni, kevésbé sós rétegekben. A tó mély rétegeiben a keletkezés után 70 Celsius fokos hőmérsékletet is mértek. A fürdőzők azonban felkavarják a tó vizét, így a heliotermikus hatás ma már kevésbé hangsúlyos.

A Medve-tó „születésnapját” évente nagyszabású rendezvénnyel ünnepli a város, a Medve-tó Napok immár városnapokká nőtte ki magát. A járványhelyzetre való tekintettel azonban idén nem tartották meg a rendezvényt, de azért Szováta gyöngyét, ékességét, felbecsülhetetlen értékét minden helyi és Erdélyért rajongó magyar szívében ünnepli.