Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Szováta - A Székely-Sóvidék központja

A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülő város. A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik. A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sós tavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített, elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Szovátáról, mint gyógykezelésre, fürdésre alkalmas településről az első írásos említések már a 18. században megjelentek.1715-ben Halmágyi István mint „híres hasznú vizeket és forrásokat” írja le naplójában, 1780-ban pedig Fichtel említi, hogy a szovátai sós tavak télen nem fagynak be, vizük pedig nagyon meleg. Szováta első, hivatalosan engedélyezett gyógyfürdője az 1872-ben létrehozott híres Géra-fürdő volt, mely a századfordulóig virágzott, ekkor Szováta már kiemelkedett a kis, helyi jellegű fürdők sorából. Az 1875-1881 között kialakult Medve-tó viszonylag hosszú ideig kihasználatlanul állt. Elsőként Sófalvi Illyés Lajos látott lehetőséget abban, hogy az új heliotermikus tó komoly hasznot hajthatna. Felvásárolta a tó körüli területeket, majd 1894-ben villát épített a közelébe. Ezt követően fürdőengedélyt szerzett, és a kor igényeinek megfelelő kezelőrészleget létesített. 1902-ben megvásárolta a Géra fürdőt is, és ezzel létrehozta az egységes Szovátafürdőt. Ezzel elindult a település gyors ütemű fejlődése, melynek köszönhetően Szováta hamarosan Magyarország legnépszerűbb fürdővárosává vált. Itt nyaraltak az ország jelentős személyiségei, politikusok, művészek, írók, színészek. A trianoni békediktátum után Székelyföld Romániához került. Ezt követően Szováta-fürdő számára a legnagyobb reklámot a román királyi család nyaralásai jelentették; Mária királynét meglátogatták itt az angol és görög királyi család tagjai is.

Szováta (románul Sovata) a trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott, ma Maros megyéhez.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Szovátai románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

Programajánló

  • IDEJE AZ ÉPÍTÉSNEK
  • Ideje az építésnek - megújuló műemlékek a Kárpát-medencében! címmel, a Teleki László Alapítvány, a Magyarság Háza és a Teleki Oktatási Központ szervezésében nyílt kiállítás, mely október 2-ig látogatható. A Teleki László Alapítvány és a Magyarság Háza közös rendezésében 2018-ban bemutatott „Ideje az építésnek…” Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című vándorkiállítás a határon túli magyar vonatkozású történelmi épületek megóvásának előmozdítására a Magyar Kormány által 2015-ben indított Rómer Flóris Terv keretében nyújtott támogatások eredményeit mutatja be.