Nevezetességek, látnivalók

A Medve-tó 1875-ben keletkezett, miután egy felhőszakadás nyomán beszakadt a tó helyét korábban elfoglaló kaszáló, és az így kialakult víznyelő elzáródott. A tó 502 méteres tengerszint feletti magasságban található, felülete meghaladja a négy hektárt. Legmélyebb pontja 18.9 méteres. A tavat a világ legnagyobb heliotermikus tavaként tartják számon. A tó mélyebb, sósabb rétegeiben magasabb a víz hőmérséklete, mint a felszíni, kevésbé sós rétegekben. A tó mély rétegeiben a keletkezés után 70 Celsius fokos hőmérsékletet is mértek. A fürdőzők azonban felkavarják a tó vizét, így a heliotermikus hatás ma már kevésbé hangsúlyos.

A Bernády-villa szecessziós stílusúépülete a Rózsák (korábban Ady Endre utca) 133. szám alatt áll. Eredetileg 1904-ben építették; 1929-ben vásárolta meg a Bernády család, az 1930-as években pedig átépíttették. Díszes, Vigh István tervezte homlokzata szecessziós stílusú, és a székely népi építészetre jellemző elemek gazdagítják. A villa előtt székelykaput, filagóriát, ülőfülkét állítottak, mögéje fenyőket ültettek, körülötte pedig parkot alakítottak ki. Bernády György halálát követően özvegye 1946-ban adta el egy bukaresti vásárlónak, azonban kevéssel később államosították, Vila Bernad néven bocsátották a fürdővendégek rendelkezésére. Mivel soha nem végeztek rajta komolyabb karbantartási munkálatokat, az épület az 1980-as évek elejére annyira tönkrement, hogy ekkortól már nem szállásoltak el benne vendégeket. Az 1989-es rendszerváltás után az örökösök csak hosszas pereskedés után kapták vissza az ingatlant, tőlük egy marosvásárhelyi származású hölgy vásárolta meg. Időközben a villa lepusztult, omlásveszélyessé vált. A szükséges engedélyek beszerzése után 2019-ben megkezdték felújítását.  (címlapunkon a Bernády-villa felújított kapubejárata • Fotó: Haáz Vince)

A kilátó 28 méter magas, háromszintes, teraszos szerkezetű, legmagasabban 26 méterről lehet kilátni. A városhoz közel található, könnyen megközelíthető: a Géra csorgótól a Fülemüle utcán át a Rigó-tó irányában rövid sétával elérhető. A kilátóba egyszerre 10-15 ember mehet fel. A létesítményt 13 és 20 óra között lehet látogatni.

A Tyúkász-dombról fenséges panoráma nyílik a Kis-Küküllő völgyére, a Siklód-hegyre, valamint a Restád- és Bekecs-tetőkre, az alattuk elterülő Szováta várossal. A Tyúkász dombon áll az 1888-ban Esztergár János gyergyói remete által egyedül felépített római katolikus kápolna. Ő 1886-ban elhatározta a kápolna felépítését, és az ehhez szükséges pénzösszeget házról-házra járva szedte össze, majd meggyőzte az akkori plébánost, hogy segítsen a hivatalos dolgok intézésével. Miután az erdélyi püspök 1887 nyarán jóváhagyta a tervrajzot, 1888-ban fel is épült a kápolna. Felszereltségében komoly segítséget adott a Szovátán élő szárhegyi gróf, Lázár Eszter. A kápolnához vezető út mentén 14 kereszt látható, amely Jézus keresztútját szimbolizálja. A kápolnát 1983-ban újították fel.

1992. augusztus 2-án avatták fel Petőfi mellszobrát, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását. A március 15-i ünnepségek egyik fő helyszíne. A szobor másolatát Szováta testvérvárosában, Százhalombattán, 1994-ben a főtéren állították fel.

A művészvilág legkiemelkedőbb személyisége, akinek Szováta az édesvizű forrását köszönheti, Jászai Mari, a budapesti Nemzeti Színház ünnepelt színésznője volt. Az ötvenes éveiben járó tragika 1905 és 1907 között töltötte nyarait a fürdőn, ahol eldöntötte, hogy valamilyen formában segít vendéglátóinak. A Szovátára látogató vendégseregből toborzott társaival együtt estélyeket, bálokat, előadásokat rendezett, és ennek 2400 koronás bevételét egy csorgó kiépítésére ajánlotta fel. Tiszteletére a hatóságok Mária-forrásnak nevezték el a kutat. A tervet Radó Sándor marosvásárhelyi főmérnök készítette el 2300 koronáért, és Reimann János kőfaragó mester formálta meg. 1910 augusztusában állították fel végleges helyére, és egy fekete márványtáblán a következő szöveget helyezték el: „Mária forrás, Jászai Mari lelkes közreműködésével emelte a fürdő közönsége. 1910.” Ezt a táblát az első világháború tette tönkre.

Orbán Balázs: „…Szovátha közvetlen közelében is találhat oly nevezetes természeti tüneményekre, minőknek Europában nincsen párja, ezek pedig a falutól rövid negyedórára eső Sóhegyek. (…) …melyeket csudás idomú sósziklák vesznek körül, mint a jeges tengernek uszó jégtömegei; amott szép lombos erdő közül más sószálak emelkednek fel, mint elrejtett imaházak fellövelő tornyai, odább díszgúla idomu alakok, mintha Heliopolis kertjeibe tévedezne az utas, im ismét másik, a nap sugaraiban tündöklő tó mellett nagy tömegű átlátszó sószikla emelkedik, mintha Svájcz jégcsúcsai lennének ide varázsolva.”